maghiara

Sárkány-művek (HU)

Váróterem Projekt – Kolozsvári Puck Bábszínház
Rendező: Imecs-Magdó Levente
Dramaturg és zeneszerző: Bertóti Johanna
Bábtervező: Kürti Andrea
Jelmeztervező: Kupás Anna
Szereposztás: Csepei Zsolt, László Réka, Pál Emőke, Sebők Maya, Udvari Tímea
Technikus: Sipos Júlia
Plakátterv: Rend Orsolya

Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. október 30.

ELŐZETES: https://youtu.be/O_Nij4Kpucg

Meseország királyának három lánya idegen helyen, egy sötét szobában ébred. Valaki alighanem sűrű álomszellőt bocsájtott rájuk, és – kapaszkodjatok meg! – elrabolta őket. Felfedezik, hogy Eleségfeleséggel együtt raboskodnak, aki bízik benne, hogy az ő Étel vitéze hamarosan kiszabadítja őt a fogságból. Bizonyára sejtitek, hogy az elrabló nem más, mint a sárkány. A lányok minden erejükkel, tudásukkal és ösztönös megérzésükkel azon vannak, hogy megtalálják a szabadulás kulcsát.
A számos bábtechnikát felvonultató bábelőadás alapját sziporkázó fantáziájú mesék képezik, amelyek a Hősök és hősnők nevű, III–VII. osztályos gyerekeknek meghirdetett pályázatra érkeztek be.

Az egér, aki nem ismerte a félelmet (HU)

Apropo Egyesület – Kolozsvári Puck Bábszínház

Szerző: Grimm testvérek
Színpadra alkalmazta: Demeter Ferencz
Rendező: Urmánczi Jenő
Díszlet és bábok, grafika: Tomos Tünde
Zene: Domokos Előd
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, László Réka, Takács Enikő (m.v.)
Plakát: Tomos Tünde, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. december 9.

ELŐZETES: https://youtu.be/arj37pweOuw

Az egerek világában, akár csak az emberekében nagyon fontos szerepe van a bátorságnak, ugyanakkor legalább ennyire fontos szerepe van a félelemnek is, hiszen aki túl fejetlenül bátor, vagyis vakmerő, az könnyen bajba kerülhet. „Nem egér, aki nem fél” – mondják többször Mezei Cingár Elemérnek, az előadás főszereplőjének, aki azzal tűnik ki egértársai közül, hogy bár nem fél, vakmerősége eszességgel és leleményességgel társul. Jutalma nem lesz más, mint Cincinella királykisasszony, XIII. Albino Lajos lánya. Addig viszont kalandos és veszélyes az út, hiszen a Sötét Zúgon keresztül meg kell küzdenie Szőr Bőregérrel, meg kell nyernie Ősz Nyest Úr bizalmát és be kell csapnia Mucifert és Cucifert.
A másokért vállalt felelősség öntudatossá tesz és tudatosítja az egyéni határokat. Mezei Cingár Elemér akkor ismeri meg a félelmet, amikor az, akit szeret bajba kerül, bátorsága pedig példát mutat a Padlás népének.
„A kesztyűs bábos előadás nagy kihívás egy tapasztalattal rendelkező bábos számára is: sok szereplő, sok kellék, két kézzel bábozás és a nem konvencionális paravánmagasság bonyolítja a játékot” – vallja az előadás rendezője, de bízik a színészekben és abban, hogy örömmel fogadja majd a kolozsvári közönség az előadást.

Ördögverő jóbarátok (HU)

Színpadra alkalmazta és rendezte: Kovács Ildikó
Látványtervező: Dan Frăticiu
Zene: Kötő Áron
Játsszák: Balogh Dodottya, György László, Kötő Áron
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2005. szeptember 17.

A vásári bábjáték főszereplője két népi bábhős: a magyar Vitéz László és a román Vasilache. Mindketten hajlamosak a lódításra, a veszekedésre, a gyávaságra, de pozitív tulajdonságokkal is rendelkeznek, mint a bátorság, a szókimondás és a szeretet. Ami pedig végső fokon jellemzi őket, az az örök optimizmusuk, hogy legyőzik magát az ördögöt, sőt a halált is…

Szegény Dzsoni és Árnika (HU)

Szerző: Lázár Ervin
Dramaturg: Láng Zsolt
Rendező: Varga Ibolya
Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt
Látványtervező: Filep Szilárd-Zsolt
Előadják: Domokos Szabolcs, Giriti Réka, György László, Kötő Áron, Balogh Dorottya, Patka Ildikó, Urmánczi Jenő
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 1999. április 8.

Igazi szeretetről, felelősségről, hűségről, kitartásról, szabadságról és sok más fontos kérdésről szól Lázár Ervin meseregényének bábos előadása.
Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka fondorlatos mesterkedései és kaján csábításai ellenére megismeri és megszereti igazi párját Östör király leányának személyében, Árnikában. A féltő apai szeretet próbára teszi a fiatalok hűségét azzal, hogy fél évnyi távollétet rendel el a szerelmeseknek. A félév leteltével azonban nincs vége a megpróbáltatásoknak, mert egy gonosz varázslat Árnikát vagy Dzsonit folyamatosan kacsává változtatja. A feloldás Csodaországban, a Hétfejű Tündérnél van, de addig Ipiapacs rablóvezérrel és csapatával, Rézbányai Győző sértődéseivel és tizenkét testvér érzékenységével kell szembenéznie a fiataloknak. Dzsoni eszessége és leleményessége, Árnika jó szíve és határozott kiállása mindannyiszor kisegíti őket a nehéz helyzetekből, mígnem a Hétfejű Tündér megszüntetni a gonosz varázslatot.
Két mesélő is része és alakítója a játéknak, ők azok, akik folyton rákérdeznek a történtek láttán a fontos dolgokra és néha elgondolkodtató válaszokat adnak. Ők mondják azt, hogy „Nem varázserő kell a megszabadításhoz, hanem szeretet. Mert a szeret olyan mint a varzsálat.” Vagy „Nagyon kell akarni. Akkor is, ha nem biztos, hogy sikerül.” – Ha még nem láttad, ugye Te is akarod látni ezt az előadást? Vár téged Dzsoni, Árnika és a Többiek!

Micimackó (HU)

Gyerekek és felnőttek, gyertek ide, a Százholdas Pagonyba!
Azt kérdezitek, hogy hol van a Százholdas Pagony? Ott van, ahol Róbert Gida és a barátai laknak. Itt lakom én is, Micimackó is és nagyon szeretem a mézet. A barátaim is itt laknak: az ijedős Malacka, a lóti-futi, örökké elfoglalt Nyúl, a mélabús, sértődékeny Füles, a vidám, ugri-bugri Tigris, a jóságos Kanga-mama az ő kíváncsi Zsebibabájával, és még a bölcsködő Bagoly uraság is! Gyertek velünk játszani! Itt nálunk béke van, szeretet és barátság, játék és vidámság!
Mindenkit szeretettel várok!
Üzenem én,
Micimackó

A Kovács Ildikó által rendezett előadás öt történetet jelenít meg a meseregényből. Az állatok hibáiról és figyelmetlenségéről is szóló történetekben a barátok segítőkészsége hangsúlyos, a naív szereplők a legnehezebb helyzetekben is számíthatnak egymásra. Az előadás fontos alakja, a történetek külső és belső alakítója, egyféle jószívű ceremóniamestere Róbert Gida, aki egyben interaktívvá is teszi a játékot. Kicsiknek és nagyoknak tanulságos és szórakoztató kíván lenni az egyetemes világirodalmi alkotás bábszínpadi változata.

Bemutató: 2001. november 3.
Felújítva: 2020.
Alsó korhatár: 4 év
Az előadás időtartama: 70 perc

Szerző: A. A. Milne
Rendező: Kovács Ildikó
Látványtervező: Valentin Codoiu
Zeneszerző: Vermesy Péter
Rendezőasszisztens: György László

Előadják: Giriti Réka, Pünkösti Laura, Patka Ildikó, Kötő Áron, Urmánczi Jenő

Jancsi és Juliska (HU)

Szerző: Grimm fivérek
Dramatizálta: Szilágyi Dezső
Rendező: Varga Ibolya
Díszlettervező: Sandu Marian
Bábok: Virgil Svinţiu
Zene: Kötő Áron
Előadják: Giriti Réka, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő, György László/ Erdei Emese, Kötő Áron, Domokos Szabolcs
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2003.

Jancsi és Juliska egy reggel arra ébrednek, hogy édesapjuk bejelenti: vásárra kell vinnie a kiskecskét, hogy adósságait kifizethesse. A búslakodó gyerekeket Csipet, az erdei manócska lepi meg, aki egy titokzatos versike segítségével kincshez juttatná két kis barátját. Történetüket a Vasorrú Bába bonyolítja, és bár Csipet manó és Döme mackó mindent megtesz a gyerekek megmentéséért, végül Juliskának sikerül megszabadulnia a gonosz szipirtyótól. A kincs is megkerül, édesapjuk, a szegény favágó is boldog, hiszen rátalál elveszettnek hitt gyermekeire.
Melyik utat válasszuk? Kiben bízunk? Mivel segítünk a bajban? – kérdezhetjük egymástól kicsik és nagyok, a mesében és a valóságban egyaránt.

Puck és a többiek (HU)

Szerzők: W. Shakespeare, Charles és Mary Lamb nyomán
Rendezte és játssza: Rekita Rozália és Kötő Áron
A szöveget gondozta, a bábokat és díszletelemeket készítette: Rekita Rozália
A zenét szerezte: Kötő Áron
Plakát: György Tamás

Ajánlott korosztály: 8+
Bemutató: 2016. március 31.

A szerelem senkitől sem idegen, és gyerekkorban éppen olyan mértékben megkísérthet, mint idős korban, nem beszélve a fiatal korról, amely a szerelmek születésének és múlásának oly telített életszakasza. Ez a felfokozott érzésekben gazdag, nyitott és érzékeny lelkiállapot, gyakran azért végződik csalódással, mert nem az elképzelések szerint alakulnak a történések. Nincs ez másként Shakespeare Szentivánéji álom című tündérjátékában sem, ahol a szerelmi gabalyodásba besegít Puck, a szórakozott tündérmanó, és csak egy nagy játékos bonyodalom nyomán simulnak el a konfliktusok, nyugodnak meg a kedélyek.
2 színész, 6 báb és 11 szerep jelenik meg Rekita Rozália és Kötő Áron előadásában. A színészek osztálytermekben bontják ki bőröndnyi bábos varázsdobozukat: azokban az osztályokban, ahol kíváncsiak egy hangulatos, zenés szerelmi kalandra. Az előadás 10 éven felülieknek szól, a célközönség tehát 3. osztályosoktól a 11. osztályosokig: bárki és mindenki.
Hát kalandra fel!

Csipike (HU)

Szerző: Fodor Sándor
Rendező: Varga Ibolya
Díszlet-, bábtervező: Ioana Olăhuţ
Zene: Venczel Péter
Előadják: Urmánczi Jenő, György László, Patka Ildikó, Erdei Emese, Giriti Réka, Kötő Áron, Pünkösti Laura, Balogh Dorottya, Csortán Márton, Domokos Szabolcs, Mostis Balázs, Bondár Tibor

Ajánlott korosztály: 3+
Bemutató: 2008. április 10.

Biztos találkoztál már Csipike nevével, de emlékszel-e, hogy milyen egy elrettentő példa, vagy hogy mi az a tudományos meggyőzés? A bábszínházi előadásban választ találsz a kérdésekre és meghallgathatod, hogy hogyan vokalizál Szarvasbika, és mit énekel az erdő kórusa. Csipikét, az erdő jóságos urát megkísérti a zsarnokság szelleme, a megszokott kedvességét önkényes, gonosz döntések és parancsoló hangnem váltja fel. Nyúl meg is kérdezi tőle: „ezután is szerethetünk-e téged, Csipike, Urunk és Parancsolónk és Erdő Jótevő Réme, vagy ezután nem lehet, mivelhogy csak félnünk kell tőled…?”

A falánk és sértődékeny Kukucsi eltűnik, így látszólag nincs ki észhez térítse az egyre gonoszabb Csipikét és visszahozza régi kedvességét. Zúgolódik az erdő, a méhek már lázadásra készülnek, de Vadmalac bátorságának köszönhetően kiderül Csipike turpissága: kitudódik Rettenetes Réz úr kiléte, azé, akivel Csipike mindenkit ijesztegetett. A hatalomról szóló tanulságos történet közös, békés, vidám vacsorával zárul.
„Ez náluk megvan.” – mondja kezeit kitárva Csipike, és vár Téged a Puck Bábszínházba!

Meseszőnyeg (HU)

Szerző: Móra Ferenc
Dramaturg és rendező: Varga Ibolya
Zeneszerző: Venczel Péter
Díszlet-, jelmez -, bábtervező: Fekete Anetta
Zenész és kellékes: Tóthpál Tamás
Szereposztás: Patka Ildikó, Pünkösti Laura, György László, Kötő Áron
Plakát: Fekete Anetta

Ajánlott korosztály: 3+
Bemutató: 2016. október 5.

Az előadás négy mesét sző egybe, mondhatnánk „meseszőnyegbe”, négy kedves családi történetet, melynek szereplőit a gyerekek könnyen felismerhetik. A történetek egy mágikus világba vezetnek ahová a szülők és a gyermekek „apa meséinek” köszönhetően bármikor átjárhatnak, ahol a szellő és a rózsák emberi hangon szólalnak meg, ahol Szélpostás levelet hoz Télapótól és a pillangók királya csodálatos módon meggyógyítja Pannikát.

A játék kötött dramaturgiája, a színpadi szövegek letisztultsága, a költői nyelv és a tárgyak stilizáltsága is jelzi a kisgyermeknek, hogy ez más mint az a játszóház, amihez szokott és amennyiben a játék leköti figyelmét, magától értetődően elfogadja (talán először életében) az alapvető színpadi konvenciót: miszerint ő most itt nézőként van jelen, még akkor is ha a színészek néha bevonják vagy beavatják a játékba.

Mimorózart (nonverbal – HU)

Rendezés: Palocsay Kisó Kata
Díszlet- és bábtervek: Lőrincz Gyula
Díszletet és bábokat készítette: György László és Szabó Tünde
Látvány: Joan Miró
Zene: W. A. Mozart
Szereposztás: László Réka, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő
Plakát: Lőrincz Gyula

Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2015. december 15.
Az előadás létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A Mimorózart című előadás két művészzseni, Joan Miró képzőművész alkotásaiból és Wolfgang Amadeus Mozart zenéjéből született. Szöveg nélküli előadás, négy éven felüli korosztálynak, beleértve a felnőtt közönséget is. Az előadás szereplői utazók, bohócok, vándorok, akik megteremtik számunkra Mimorózart világát, ahol szabadon szárnyalhat a fantáziánk. Az előadás szerkezetileg tíz bábos etűdből áll, mindenikben más-más bábos technikát használnak a színészek. Miró, akárcsak a bábjátékosok, különleges kapcsolatban állt a tárgyakkal. Unokája, Joan Punyet Miró ezt meséli róla: „Egész gyűjteménye volt szokatlan tárgyakból. Csupa furcsa és meghökkentő tárgy, amelyeket eredeti kontextusukból kiemelve, homogén csoportokba tudott rendezni, ami a spontán ötletek gazdag és termékeny talaja lett.” Az előadás alkotói követték a mestert, és az általa megteremtett színekkel, formákkal, és anyagokkal eljátszottak, megelevenítették őket. Minden tárgyhoz és helyzethez gyermeki lelkesedéssel, rácsodálkozással közelítettek. A játék hangulata Mozart muzsikájától friss éspajkosan játékos. A humor, a harmónia és a derű, a játék szabadsága a fő jellemzői az előadásnak. Palocsay Kisó Kata