archivum

A csuka parancsára (HU)

Szerző: T. Tarakovszkij
Rendező: Balló Zoltán
Felújítás: Varga Ibolya
Báb- és díszlettervező: Wallner Günter
Díszlet- és a bábfelújító: Elena Ilaş, Florin Marin
Előadják: Balogh Dorottya, Csortán Márton, Domokos Szabolcs, Giriti Réka, György László
Kötő Áron, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő
Plakát: Săcară Florina

Ajánlott korosztály: 3+
Bemutató: 1988. Felújítás: 2017. január 28.

A csuka parancsára az egyik legismertebb orosz népmese, melynek főhőse a rettenthetetlen Jemeljuska rokona lehetne a mi magyar Erős Jánosunak, hiszen mindkettő a boldog tétlenségből, a kályhasut melegéből ugrik elő, ha eljön a megfelelő pillanat, hogy bebizonyítsa: nem e világból vétetett és nem ismer lehetetlent. Jemeljuska a Csukától felhatalmazott varázsszavakkal díszes bundába öltözteti édesanyját, megvendégeli az erdő állatait, tavaszt varázsol az orosz télben, megnevetteti a Sosemmosolygó cárkisasszonyt, aztán hazaviszi boldog aráját az erdei „díszes” kunyhóba. Mindezt könnyedén, tangóharmonikázva, mókázva teszi – kedvét sose szegi semmiféle akadály.

Előadásunk hagyományos paravános bábelőadás, iskolapéldája a klasszikusan értelmezett bábos mesejátéknak melyben a mese eszmei üzenete, az elbeszélés tisztasága és a karakterek precíz megformálása a tét. Az előadás felújításával fejet hajtunk annak alkotói: Balló Zoltán rendező, színész és Wallner Günter szobrász, díszlettervező munkája előtt, akik 1987-ben hozták létre az előadást ̶ vallja az előadás gondozója, Varga Ibolya rendező
A csuka parancsára pergő, színes, vidám bábelőadás, remek (orosz nép)zenei válogatással, melyet meleg szívvel ajánlunk minden korosztálynak.

 

Sziklahitű Szent László (HU)

Írta, tervezte és rendezte: Szentirmai László
Rendező munkatársa: Kocsis Tünde
Zeneszerző: Kötő Áron
Zenei közreműködés: Vincze Dalos Csilla
Hangdizájn: Venczel Péter
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, Giriti Réka, György László, László Réka, Okos Attila Ákos, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Urmánczi Jenő.
Plakátterv: Banga Szilárd, Kalló Angéla

Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. szeptember 30.

ELŐZETES: https://youtu.be/RAYG_jw5YHY

A 2017-2018-as évad első bemutatójában a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. Az előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte. Koncepciója ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. A rendező meglátása szerint Szent Lászlót az egyetlen olyan király a magyar történelemből, aki úgy tudott rendet tenni az országban, hogy közben mindvégig becsületes maradt.
„Ennek a mostani fiatalságnak − akár legendával, akár történelemmel − mit bánom én! −, meg kell mondani, hogy létezik, létezett, és itt a példa: lehet így élni. A Kossuth utca 47-ben is szabad Szent Lászlónak lenni. Elég, ha csak becsületes vagyok! Ha nem akarok elszántani a másik birtokából 20 centit. Ha nem akarom feljelenteni, hogy elvegyék a pénzét. Rendkívüli módon gonoszok tudunk lenni, mi emberek… hétköznaponként is. Jó, hogy ha van egy ilyen király. Az, hogy szentté avatták, azért érdekes, mert a magyarság − amely nagyon jó időben csatlakozott abban a forgolódó, mozgolódó Európában a kereszténységhez −, tudott szent embereket adni, illetve jó emberekre hivatkozni, akiket szentté avattak. Manapság ez már nem menne ilyen könnyen…” – vallja a rendező, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért lehet Szent László személyisége fontos a felnövekvő nemzedékeknek, de akár a felnőtteknek is.

Sárkány-művek (HU)

Váróterem Projekt – Kolozsvári Puck Bábszínház
Rendező: Imecs-Magdó Levente
Dramaturg és zeneszerző: Bertóti Johanna
Bábtervező: Kürti Andrea
Jelmeztervező: Kupás Anna
Szereposztás: Csepei Zsolt, László Réka, Pál Emőke, Sebők Maya, Udvari Tímea
Technikus: Sipos Júlia
Plakátterv: Rend Orsolya

Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. október 30.

ELŐZETES: https://youtu.be/O_Nij4Kpucg

Meseország királyának három lánya idegen helyen, egy sötét szobában ébred. Valaki alighanem sűrű álomszellőt bocsájtott rájuk, és – kapaszkodjatok meg! – elrabolta őket. Felfedezik, hogy Eleségfeleséggel együtt raboskodnak, aki bízik benne, hogy az ő Étel vitéze hamarosan kiszabadítja őt a fogságból. Bizonyára sejtitek, hogy az elrabló nem más, mint a sárkány. A lányok minden erejükkel, tudásukkal és ösztönös megérzésükkel azon vannak, hogy megtalálják a szabadulás kulcsát.
A számos bábtechnikát felvonultató bábelőadás alapját sziporkázó fantáziájú mesék képezik, amelyek a Hősök és hősnők nevű, III–VII. osztályos gyerekeknek meghirdetett pályázatra érkeztek be.

Az egér, aki nem ismerte a félelmet (HU)

Apropo Egyesület – Kolozsvári Puck Bábszínház

Szerző: Grimm testvérek
Színpadra alkalmazta: Demeter Ferencz
Rendező: Urmánczi Jenő
Díszlet és bábok, grafika: Tomos Tünde
Zene: Domokos Előd
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, László Réka, Takács Enikő (m.v.)
Plakát: Tomos Tünde, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. december 9.

ELŐZETES: https://youtu.be/arj37pweOuw

Az egerek világában, akár csak az emberekében, nagyon fontos szerepe van a bátorságnak. Ugyanakkor, legalább ennyire fontos szerepe van a félelemnek is, hiszen aki túl fejetlenül bátor, vagyis vakmerő, az könnyen bajba kerülhet. „Nem egér, aki nem fél” – mondják többször Mezei Cingár Elemérnek, az előadás főszereplőjének, aki azzal tűnik ki egértársai közül, hogy bár nem fél, vakmerősége eszességgel és leleményességgel társul. Jutalma nem lesz más, mint Cincinella királykisasszony, XIII. Albino Lajos lánya. Addig viszont kalandos és veszélyes az út, hiszen a Sötét Zúgon keresztül meg kell küzdenie Szőr Bőregérrel, meg kell nyernie Ősz Nyest Úr bizalmát és be kell csapnia Mucifert és Cucifert.
A másokért vállalt felelősség öntudatossá tesz és tudatosítja az egyéni határokat. Mezei Cingár Elemér akkor ismeri meg a félelmet, amikor az, akit szeret bajba kerül, bátorsága pedig példát mutat a Padlás népének.
„A kesztyűs bábos előadás nagy kihívás egy tapasztalattal rendelkező bábos számára is: sok szereplő, sok kellék, két kézzel bábozás és a nem konvencionális paravánmagasság bonyolítja a játékot” – vallja az előadás rendezője, de bízik a színészekben és abban, hogy örömmel fogadja majd a kolozsvári közönség az előadást.

Ördögverő jóbarátok (HU)

Színpadra alkalmazta és rendezte: Kovács Ildikó
Látványtervező: Dan Frăticiu
Zene: Kötő Áron
Játsszák: Balogh Dorottya, György László, Kötő Áron
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2005. szeptember 17.

A vásári bábjáték főszereplője két népi bábhős: a magyar Vitéz László és a román Vasilache. Mindketten hajlamosak a lódításra, a veszekedésre, a gyávaságra, de pozitív tulajdonságokkal is rendelkeznek, mint a bátorság, a szókimondás és a szeretet. Ami pedig végső fokon jellemzi őket, az az örök optimizmusuk, hogy legyőzik magát az ördögöt, sőt a halált is…

Micimackó (HU)

Gyerekek és felnőttek, gyertek ide, a Százholdas Pagonyba!
Azt kérdezitek, hogy hol van a Százholdas Pagony? Ott van, ahol Róbert Gida és a barátai laknak. Itt lakom én is, Micimackó is és nagyon szeretem a mézet. A barátaim is itt laknak: az ijedős Malacka, a lóti-futi, örökké elfoglalt Nyúl, a mélabús, sértődékeny Füles, a vidám, ugri-bugri Tigris, a jóságos Kanga-mama az ő kíváncsi Zsebibabájával, és még a bölcsködő Bagoly uraság is! Gyertek velünk játszani! Itt nálunk béke van, szeretet és barátság, játék és vidámság!
Mindenkit szeretettel várok!
Üzenem én,
Micimackó

A Kovács Ildikó által rendezett előadás öt történetet jelenít meg a meseregényből. Az állatok hibáiról és figyelmetlenségéről is szóló történetekben a barátok segítőkészsége hangsúlyos, a naív szereplők a legnehezebb helyzetekben is számíthatnak egymásra. Az előadás fontos alakja, a történetek külső és belső alakítója, egyféle jószívű ceremóniamestere Róbert Gida, aki egyben interaktívvá is teszi a játékot. Kicsiknek és nagyoknak tanulságos és szórakoztató kíván lenni az egyetemes világirodalmi alkotás bábszínpadi változata.

Bemutató: 2001. november 3.
Felújítva: 2020.
Alsó korhatár: 4 év
Az előadás időtartama: 70 perc

Szerző: A. A. Milne
Rendező: Kovács Ildikó
Látványtervező: Valentin Codoiu
Zeneszerző: Vermesy Péter
Rendezőasszisztens: György László

Előadják: Giriti Réka, Kötő Áron, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő

Puck és a többiek (HU)

Szerzők: W. Shakespeare, Charles és Mary Lamb nyomán
Rendezte és játssza: Rekita Rozália és Kötő Áron
A szöveget gondozta, a bábokat és díszletelemeket készítette: Rekita Rozália
A zenét szerezte: Kötő Áron
Plakát: György Tamás

Ajánlott korosztály: 8+
Bemutató: 2016. március 31.

A szerelem senkitől sem idegen, és gyerekkorban éppen olyan mértékben megkísérthet, mint idős korban, nem beszélve a fiatal korról, amely a szerelmek születésének és múlásának oly telített életszakasza. Ez a felfokozott érzésekben gazdag, nyitott és érzékeny lelkiállapot, gyakran azért végződik csalódással, mert nem az elképzelések szerint alakulnak a történések. Nincs ez másként Shakespeare Szentivánéji álom című tündérjátékában sem, ahol a szerelmi gabalyodásba besegít Puck, a szórakozott tündérmanó, és csak egy nagy játékos bonyodalom nyomán simulnak el a konfliktusok, nyugodnak meg a kedélyek.
2 színész, 6 báb és 11 szerep jelenik meg Rekita Rozália és Kötő Áron előadásában. A színészek osztálytermekben bontják ki bőröndnyi bábos varázsdobozukat: azokban az osztályokban, ahol kíváncsiak egy hangulatos, zenés szerelmi kalandra. Az előadás 10 éven felülieknek szól, a célközönség tehát 3. osztályosoktól a 11. osztályosokig: bárki és mindenki.
Hát kalandra fel!

Csipike (HU)

Szerző: Fodor Sándor
Rendező: Varga Ibolya
Díszlet-, bábtervező: Ioana Olăhuţ
Zene: Venczel Péter
Előadják: Balogh Dorottya, Bondár Tibor, Csortán Márton, Domokos Szabolcs, Erdei Emese, Giriti Réka, György László, Kötő Áron, Mostis Balázs, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő

Ajánlott korosztály: 3+
Bemutató: 2008. április 10.

Biztos találkoztál már Csipike nevével, de emlékszel-e, hogy milyen egy elrettentő példa, vagy hogy mi az a tudományos meggyőzés? A bábszínházi előadásban választ találsz a kérdésekre és meghallgathatod, hogy hogyan vokalizál Szarvasbika, és mit énekel az erdő kórusa. Csipikét, az erdő jóságos urát megkísérti a zsarnokság szelleme, a megszokott kedvességét önkényes, gonosz döntések és parancsoló hangnem váltja fel. Nyúl meg is kérdezi tőle: „ezután is szerethetünk-e téged, Csipike, Urunk és Parancsolónk és Erdő Jótevő Réme, vagy ezután nem lehet, mivelhogy csak félnünk kell tőled…?”

A falánk és sértődékeny Kukucsi eltűnik, így látszólag nincs ki észhez térítse az egyre gonoszabb Csipikét és visszahozza régi kedvességét. Zúgolódik az erdő, a méhek már lázadásra készülnek, de Vadmalac bátorságának köszönhetően kiderül Csipike turpissága: kitudódik Rettenetes Réz úr kiléte, azé, akivel Csipike mindenkit ijesztegetett. A hatalomról szóló tanulságos történet közös, békés, vidám vacsorával zárul.
„Ez náluk megvan.” – mondja kezeit kitárva Csipike, és vár Téged a Puck Bábszínházba!

Mimorózart (nonverbal – HU)

Rendezés: Palocsay Kisó Kata
Díszlet- és bábtervek: Lőrincz Gyula
Díszletet és bábokat készítette: György László és Szabó Tünde
Látvány: Joan Miró
Zene: W. A. Mozart
Szereposztás: László Réka, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő
Plakát: Lőrincz Gyula

Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2015. december 15.
Az előadás létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A Mimorózart című előadás két művészzseni, Joan Miró képzőművész alkotásaiból és Wolfgang Amadeus Mozart zenéjéből született. Szöveg nélküli előadás, négy éven felüli korosztálynak, beleértve a felnőtt közönséget is. Az előadás szereplői utazók, bohócok, vándorok, akik megteremtik számunkra Mimorózart világát, ahol szabadon szárnyalhat a fantáziánk. Az előadás szerkezetileg tíz bábos etűdből áll, mindenikben más-más bábos technikát használnak a színészek. Miró, akárcsak a bábjátékosok, különleges kapcsolatban állt a tárgyakkal. Unokája, Joan Punyet Miró ezt meséli róla: „Egész gyűjteménye volt szokatlan tárgyakból. Csupa furcsa és meghökkentő tárgy, amelyeket eredeti kontextusukból kiemelve, homogén csoportokba tudott rendezni, ami a spontán ötletek gazdag és termékeny talaja lett.” Az előadás alkotói követték a mestert, és az általa megteremtett színekkel, formákkal, és anyagokkal eljátszottak, megelevenítették őket. Minden tárgyhoz és helyzethez gyermeki lelkesedéssel, rácsodálkozással közelítettek. A játék hangulata Mozart muzsikájától friss éspajkosan játékos. A humor, a harmónia és a derű, a játék szabadsága a fő jellemzői az előadásnak. Palocsay Kisó Kata

Sari la conținut