Ha egy angyal alászállna a mennyekből és bekopogna hozzánk, befogadnánk-e? A karácsonyi vásárok szuper árleszállításai és elutasíthatatlan, csillogó-villogó ajánlatai közepette van-e még helye az isteni csodának?
A betlehemezés régi hagyomány, melynek eredete összefonódik az őskereszténység kezdeteivel. A karácsony – mint a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe – nyitja a téli ünnepek sorát.
„A betlehemezésre való felkészülés akkor kezdődött, amikor a hosszú esték és a hideg beköszöntével véget ért a kinti munkák ideje. Ilyenkor nem csak a gyerekek, hanem a felnőtt férfiak is beálltak a játékba. Szent énekek és kacagtató játékok – valhogy így él gyermekkori emlékeimben a betlehemes játék.” – Demeter Ferencz
A mi királyaink is meghallják a hívó szót és elindulnak a csillag után, Betlehem felé. Út közben összevesznek, kibékülnek, próbákat állnak ki és szinte észrevétlenül kalauzolnak el minket Heródes palotájába, majd a legszentebb helyre, a betlehemi istállóba. Megtudhatjuk, milyen érzés éjszakai szállást keresni, de nem találni. Vagy, hogy mi történik akkor, amikor az Ördög megpróbálja ellopni a kis Jézust. Eláruljuk: nem sikerül neki, hiszen az Angyal, a Bárányka és a gyerekek együttes erővel megakadályozzák.
Bemutató: 2019. december 7.
Alsó korhatár: 4 év
Az előadás időtartama: 42 perc
Szöveg: József Attila Betlehemi királyok c. verse és népi elemek alapján összeállította Demeter Ferencz
Báb- és díszlettervező: Gál Orsolya m.v
Rendező: Demeter Ferencz
Előadják: Bondár Tibor, Erdei Emese, Mostis Balázs,
Az előadás az emberi útkeresés, a magunkra találás, a bennünk lévő gyermeki énhez való visszatérés folyamatait mutatja meg a mozgás, a látvány és a zene eszközeivel. Ötletadó szöveg Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg c. regénye, amelynek főhőse a tisztaság, ártatlanság és felszabadult életöröm jelképe.
Az előadás felnőtt szereplője a különböző szociális és hatalmi konvenciók, előítéletek rabjaként jelenik meg, ám a történet során sikerül megtalálnia a módját, hogy szembenézzen saját átalakulásával és visszataláljon a játékhoz, a gyermeki én természetes tisztaságához és ezáltal a gyermeki lét könnyedségéhez. Nekünk sikerül-e néha?
ELŐZETES: https://youtu.be/k3xc8h4J_IA
Bemutató időpontja: 2019. nov. 23.
Alsó korhatár: 6 év
Az előadás időtartama: 50 perc
Díszlettervező: Albert Alpár
Jelmeztervező: Borsos Viola
Koreográfia: Jakab Melinda
Zene: Domokos Előd
Rendező: Vadas László
Rendezőasszisztens: Pünkösti Laura
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, Erdei Emese, Jakabfi Ivett m.v., Mostis Balázs, Urmánczi Jenő, Varga Hunor
Az előadás a Grimm testvérek klasszikus meséjének modern adaptációja, amelynek narratívája a mese elbeszélésvonalán halad, de Varga Ibolya dramatizálásában az idillikus mondanivaló kissé megtörik, árnyaltabbá válik. Ez a koncepció főként a Mostoha alakjában – aki nem egyértelműen negatív szereplő, hanem a történet során válik azzá – és a hozzá kapcsolódó szimbólumok látványvilágában ragadható meg (a tükör szereplőként való beemelése, a szereplőt megformáló színészi- és bábjáték ötvözésében).
A mese mondanivalójának a világtapasztalatainkon alapuló értelmezése az előadás díszlet-, báb- és jelmezvilágán is tetten érhető. Megjelennek a mai világ kommunikációs- és léthelyzetei (a törpék bábjai például a hálózati létre utalnak). Ami azonban a gyerekek számára a legfontosabb lehet: a modern adaptáció nem zárja ki a pozitív végkifejletet, a jó végső soron győzedelmeskedik.
ELŐZETES: https://youtu.be/UuoiyrYd-cc
Bemutató időpontja: 2019. május 11.
Alsó korhatár: 6 év
Az előadás időtartama: 70 perc
A Grimm testvérek nyomán dramatizálta: Varga Ibolya
Rendező: Varga Ibolya
Zene: Venczel Péter m.v.
Báb-, díszlet- és jelmeztervező: Cristian Rusu m.v.
Előadják: Balogh Dorottya, Bondár Tibor, Domokos Szabolcs, Erdei Emese, Giriti Réka, György László, Kötő Áron, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő, Balog Ferencz, Tóthpál Tamás
„Volt egyszer egy király, aki igencsak ostoba parancsokat osztogatott. És volt egy juhászlegény, aki pökött az ostoba parancsokra. Ilyenkor pedig szembe kell nézni a helyzettel. De hát milyen szembe! Bele lehet nézni az igéző szembe anélkül, hogy el ne szédüljünk? Ki lehet-e oltani, elhomályosítani azokat a csillagszemeket? Nem oltja azt ki az ostobaság, nem zárja le a félelem, a medve, az óriás sünök, éles kaszák előtt meg sem rebben, csakis… no igen, a királylány tekintete homályosítja el csöppet, hogy aztán annál tisztább csillogással nézzenek egymásra. Addig van jó világ, amíg az élet útjait ilyetén csillagszemek igazgatják.” – Szabó Attila
Az előadás az azonos című, ismert népmese színpadi adaptációja, amelynek narratívája mögött erős erkölcsi mondanivaló húzódik.
A csillagszemek az ártatlanság és az értelmes emberi cselekvés metafórájaként értelmezhetők. A király ostoba parancsainak végrehajtását megtagadó juhász magatartása jóságra és kitartásra tanít. Nem egyszerű feladat megküzdeni a hiúsággal, de a csillagszemű juhász elszánt, és becsületes, alázatos jellemének köszönhetően minden akadályt le tud győzni.
ELŐZETES: https://youtu.be/hRxLXBqpENo
Bemutató időpontja: 2018. nov. 10.
Alsó korhatár: 4 év
Az előadás időtartama: 60 perc
Az azonos című népmesét színpadra írta: Szabó Attila
Zene: Csernák Zoltán Samu
Báb-, díszlet- és jelmeztervező: Miareczky Edit
Koreográfia: Fosztó András
Rendező: Szabó Attila
Előadják: Balogh Dorottya, Bondár Tibor, Domokos Szabolcs, Erdei Emese, Kötő Áron, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő
„Úgy piroslok, mint egy alma, mégse fog egy fog se rajtam. /Az ördögöt eldöngetem, ki bajban van, megsegítem.” – szól a rigmus az előadás főszereplőjéről, Paprikajancsiról. A népi bábhős sok ördöggel elbánt már, most viszont nem is annyira az ördöggel, mint egy székely asszonnyal és számos bolonddal gyűlik meg a baja.
„Paprikajancsi kalandjai örökérvényűek, mert az emberi butaságról, illetve jóságról szólnak. Az előbbi ̶ mint tudjuk ̶ határtalan, az utóbbi meg egyre kevesebb. A népi bölcsesség évszázados tapasztalata szerint minden nehézség áthidalható egy kis furfanggal. Ez a mese a vásári bábjátszás eszköztárával élve, ezeket a jelenségeket mutatja fel vidám öniróniával. Mert addig, amíg mosolyogni tudunk magunkon: hibáinkon, berögzött rossz szokásainkon ̶ addig magunkban hordozzuk a javulás csíráját.” ̶ vallja az előadás rendezője, Vadas László.
ELŐZETES: https://youtu.be/LoOfRQe6SHE
Bemutató: 2018. február 5.
Alsó korhatár: 3 év
Az előadás időtartama: 50 perc
Szerző: Demeter Ferencz
Rendező: Vadas László
Díszlet és bábok: György László, Szabó Tünde
Előadják: Giriti Réka, György László
Szerző: Ion Creangă
Forgatókönyvíró: Doina Dejica
Rendező: Doina Dejica
Díszlettervező: Epaminonda Tiotiu
Zenei aláfestés: Doina Dejica
Szereplők: Frunzina Anghel, Ionuț Constantinescu, Călin Mureșan, Angelica Pamfilie / Ramona Atănăsoaie, Adina Ungur
Bemutató időpontja:
Az előadás időtartama: 45 perc
Ajánlott korosztály: 4 évtől
Ion Creangă közismert meséje, a Kecske és a három gidó az alapja a Doina Dejica rendezésében színpadra vitt előadásnak, melyen nemzedékek nőttek fel. Az előadás hagyományos paravános bábjáték, a gyermekek a jól ismert mese minden elemét felfedezhetik a színpadon.
Doina Dejica rendező és Epaminonda Tiotiu díszlettervező hatalmas, emberöltőnyi bábszínházas tapasztalata, a bi-ba-boo bábok kezelése, a zenei aláfestés, a színészi játék mind hozzájárul ahhoz, hogy a színpadra vitt darab egy értékes klasszikus, dinamikus, humoros előadás legyen.
Forgatókönyvíró és rendező: Traian Savinescu
Díszlettervező: Traian Savinescu, Elena Ilaș
Bábok: Andra Ștefan
Zenei aláfestés: Traian Savinescu
Szereplők: Andreea Bolovan, Ionuț Constantinescu, Iulian Lungu, Andra Ștefan
Bemutató időpontja: 2018. 02. 05.
Az előadás időtartama: 55 perc
Ajánlott korosztály: 5 év
„Réges-régen, amikor a tevéknek szárnyaik voltak, a kígyónak pedig púpja…” – így kezdődik a szépséges Seherezádé története Ali Baba kalandjairól a sivatag homokos dűnéin. Akárha álmodnánk: egy elvarázsolt világba csöppenünk, ahol a barlangok kincseket rejtegetnek magukban, a jóság és az igaz barátság pedig mindig győzedelmeskedik a rosszal folytatott küzdelemben.
Két barátjával, az ifjú Morganával és Behar berbéccsel közösen Ali Babának sikerült legyőznie nem kevesebb, mint 40 rablót, végtelen jóságát pedig számtalan kinccsel jutalmazzák. Persze, az út egyáltalán nem könnyű, a megpróbáltatások pedig igen nehezek, úton-útfélen homokviharok, mindenféle csapdák nehezítik a dolgát.
Szerző: Petre Ispirescu
Forgatókönyv: Decebal Marin
Rendező: Decebal Marin
Díszlettervező: Vlad Tănase
Zenei aláfestés: Traian Păcurar
Szereplők: Andreea Bolovan, Ionuț Constantinescu, Iulia Dinescu, Robert Gutunoiu, Călin Mureșan, Angelica Pamfilie, Andra Ștefan
Bemutató időpontja: 2016. 05. 10.
Az előadás időtartama: 55 perc
Ajánlott korosztály: 4 év
A Decebal Marin rendezésében színre vitt Aleodor császár című előadás nagy vonalakban követi Petre Ispirescu meséjének fonalát. Édesapja halála után Aleodor herceg megszegi elhunyt szülője azon tanácsát, hogy ne lépjen be Félember-lovagol-egy-félsánta-nyúlon földjére, és világnak indul, Verdeș császár lányának felkutatására. Ott azonban számtalan próbát kell kiállnia, hogy elnyerje a fiatal hercegkisasszony kezét.
Írta, tervezte és rendezte: Szentirmai László
Rendező munkatársa: Kocsis Tünde
Zeneszerző: Kötő Áron
Zenei közreműködés: Vincze Dalos Csilla
Hangdizájn: Venczel Péter
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, Giriti Réka, György László, László Réka, Okos Attila Ákos, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Urmánczi Jenő.
Plakátterv: Banga Szilárd, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. szeptember 30.
ELŐZETES: https://youtu.be/RAYG_jw5YHY
A 2017-2018-as évad első bemutatójában a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. Az előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte. Koncepciója ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. A rendező meglátása szerint Szent Lászlót az egyetlen olyan király a magyar történelemből, aki úgy tudott rendet tenni az országban, hogy közben mindvégig becsületes maradt.
„Ennek a mostani fiatalságnak − akár legendával, akár történelemmel − mit bánom én! −, meg kell mondani, hogy létezik, létezett, és itt a példa: lehet így élni. A Kossuth utca 47-ben is szabad Szent Lászlónak lenni. Elég, ha csak becsületes vagyok! Ha nem akarok elszántani a másik birtokából 20 centit. Ha nem akarom feljelenteni, hogy elvegyék a pénzét. Rendkívüli módon gonoszok tudunk lenni, mi emberek… hétköznaponként is. Jó, hogy ha van egy ilyen király. Az, hogy szentté avatták, azért érdekes, mert a magyarság − amely nagyon jó időben csatlakozott abban a forgolódó, mozgolódó Európában a kereszténységhez −, tudott szent embereket adni, illetve jó emberekre hivatkozni, akiket szentté avattak. Manapság ez már nem menne ilyen könnyen…” – vallja a rendező, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért lehet Szent László személyisége fontos a felnövekvő nemzedékeknek, de akár a felnőtteknek is.
Szerző: Carlo Collodi
Szövegadaptáció: Călin Mocanu
Rendező: Călin Mocanu
Rendezőasszisztens: Sarvadi Paul
Az előadást gondozza: Urmánczi Jenő
Díszlet: Sandu Marian
Zene: Dan Bălan
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, Erdei Emese, Giriti Réka, Patka Ildikó, Urmánczi Jenő, Varga Hunor/ Mostis Balázs
Plakát: Săcară Florina, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2017. június 3.
ELŐZETES: https://youtu.be/Tw1lOsKflMA
A Călin Mocanu rendezésében látható előadás néhány pontban eltér az eredeti történettől. Az előadásban fontos szerepet betöltő Tündér, tulajdonképpen a rejtőzködő, a bajban mindig megjelenő anya megtestesítője. A szegény, öreg Gepettó helyett ebben a színpadi változatban egy világhírű alkotót láthatunk, akinek Pinokkió lesz a mesterműve, ő pedig – mint minden remekmű – életre kel, hogy majd saját életét élje. Gepettót Pinokkió egy idő után nyíltan is édesapának nevezi.
Az öntudatra ébredés csodálatos története ez, amikor a fiatal élet a biztonságos és szeretetteli környezetből kilép, határokat feszeget és közben egyre csak tanulja, hogy kicsoda ő és hol a helye a világban.
„Egy olyan országban, ahol a szülők önértékelése alacsony, és inkább irányítók, mintsem résztvevők a nevelésében, olyan gyermekeket látunk, akikre folyamatosan ügyelnünk kell, növelnünk kell az idő mennyiségét és a figyelmet, amit nekik szánunk, hallgatnunk kell őket, hogy tudjuk, hogyan dobog a szívük. Látván, hogy merre mennek a dolgok, az élet, mennyire szoros az idő, hogy állunk az iskolával, az oktatással és a kultúrával, szóval mindezeket látva − a meséből, amit én mondok, hiányzik az agresszivitás, mindössze sugallom azokat a konfliktusokat és veszélyeket, amelyekben a gyermek él.” − nyilatkozza az előadás rendezője.
Pinokkió megszületése, átváltozása maga a csoda, kalandjai pedig az érett és felelős személyiség kialakulásának szimbolikus útja.
