maghiara

Hamupipőke

Szerző: Grimm-testvérek
Forgatókönyvíró: Alex Căprariu
Rendező: Mona Marian
Díszlettervező: Virgil Svințiu și Epaminonda Tiotiu
Zenei aláfestés: Corina Sârbu
Szereplők: Frunzina Anghel, Călin Mureșan, Angelica Pamfilie

Bemutató időpontja:.1995. 03.20
Az előadás időtartama: 45 perc
Ajánlott korosztály: 4 évtől

A Grimm-testvérek Hamupipőke című meséjéből ihletett előadás illeszkedik a Puck Bábszínház hagyományaiba, hogy a világirodalom nagy meséit színpadra vigyék. Az előadás a bábkezelés technikája, a díszlet, az aprólékosan kidolgozott látványvilág és a báb-bábszínész váltakozó játéka révén tűnik ki.

A rendezői koncepció a terek kontrasztján alapszik, a bábok és a színészek együtt játszanak a színpadon. A Commedia dell’Arte-jellegű mozzanatok komikus felhangot kölcsönöznek az egész mesének, a zenei aláfestés pedig klasszikus és preklasszikus darabokon alapszik, melyeket a bábszínészek élőben adnak elő.

Az előadást több fesztiválon bemutatták az országban, továbbá Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban, Ukrajnában és Spanyolországban is.

A kecske és a három gidó

Szerző: Ion Creangă
Forgatókönyvíró: Doina Dejica
Rendező: Doina Dejica
Díszlettervező: Epaminonda Tiotiu
Zenei aláfestés: Doina Dejica
Szereplők: Frunzina Anghel, Ionuț Constantinescu, Călin Mureșan, Angelica Pamfilie / Ramona Atănăsoaie, Adina Ungur

Bemutató időpontja:
Az előadás időtartama: 45 perc
Ajánlott korosztály: 4 évtől

Ion Creangă közismert meséje, a Kecske és a három gidó az alapja a Doina Dejica rendezésében színpadra vitt előadásnak, melyen nemzedékek nőttek fel. Az előadás hagyományos paravános bábjáték, a gyermekek a jól ismert mese minden elemét felfedezhetik a színpadon.

Doina Dejica rendező és Epaminonda Tiotiu díszlettervező hatalmas, emberöltőnyi bábszínházas tapasztalata, a bi-ba-boo bábok kezelése, a zenei aláfestés, a színészi játék mind hozzájárul ahhoz, hogy a színpadra vitt darab egy értékes klasszikus, dinamikus, humoros előadás legyen.

 

Ali Baba és a negyven rabló

Forgatókönyvíró és rendező: Traian Savinescu
Díszlettervező: Traian Savinescu, Elena Ilaș
Bábok: Andra Ștefan
Zenei aláfestés: Traian Savinescu
Szereplők: Andreea Bolovan, Ionuț Constantinescu, Iulian Lungu, Andra Ștefan

Bemutató időpontja: 2018. 02. 05.
Az előadás időtartama: 55 perc
Ajánlott korosztály: 5 év

„Réges-régen, amikor a tevéknek szárnyaik voltak, a kígyónak pedig púpja…” – így kezdődik a szépséges Seherezádé története Ali Baba kalandjairól a sivatag homokos dűnéin. Akárha álmodnánk: egy elvarázsolt világba csöppenünk, ahol a barlangok kincseket rejtegetnek magukban, a jóság és az igaz barátság pedig mindig győzedelmeskedik a rosszal folytatott küzdelemben.
Két barátjával, az ifjú Morganával és Behar berbéccsel közösen Ali Babának sikerült legyőznie nem kevesebb, mint 40 rablót, végtelen jóságát pedig számtalan kinccsel jutalmazzák. Persze, az út egyáltalán nem könnyű, a megpróbáltatások pedig igen nehezek, úton-útfélen homokviharok, mindenféle csapdák nehezítik a dolgát.

Aleodor Császár

Szerző: Petre Ispirescu
Forgatókönyv: Decebal Marin
Rendező: Decebal Marin
Díszlettervező: Vlad Tănase
Zenei aláfestés: Traian Păcurar
Szereplők: Andreea Bolovan, Ionuț Constantinescu, Iulia Dinescu, Robert Gutunoiu, Călin Mureșan, Angelica Pamfilie, Andra Ștefan
Bemutató időpontja: 2016. 05. 10.
Az előadás időtartama: 55 perc
Ajánlott korosztály: 4 év

A Decebal Marin rendezésében színre vitt Aleodor császár című előadás nagy vonalakban követi Petre Ispirescu meséjének fonalát. Édesapja halála után Aleodor herceg megszegi elhunyt szülője azon tanácsát, hogy ne lépjen be Félember-lovagol-egy-félsánta-nyúlon földjére, és világnak indul, Verdeș császár lányának felkutatására. Ott azonban számtalan próbát kell kiállnia, hogy elnyerje a fiatal hercegkisasszony kezét.

Ha én lennék Mátyás király

Autor: Ferencz Demeter
Regizor: Jenő Urmánczi
Scenografie și păpuși: Liviu Bora
Distribuția: Balogh Dorottya, László Réka, Domokos Szabolcs és Okos Attila Ákos
Vârsta recomandată: 4+
Premieră: 14 februarie 2015.
Szerző: Demeter Ferencz
Rendező: Urmánczi Jenő
Báb- és díszlettervező: Liviu Bora
Játsszák: Balogh Dorottya, László Réka, Domokos Szabolcs és Okos Attila Ákos
Plakát: Pojum Edith, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 4+
Bemutató: 2015. február 14.

„Mi lenne ha én lennék Mátyás király? Vagy te? Tudnánk-e „olyan” igazságosak lenni? Mit érdemelnek a mai kolozsvári bírók? Egy jó királynak megbocsátani is tudni kell. Te is lehetsz Mátyás király! Ez az igazság!”
Demeter Ferenc

Az Igazságos Mátyás királyról halála után számos mese kapott szárnyra. Kimagasló személyiségét, karizmatikus vezetői tehetségét hatalmas országának népei mindannyian emlékezetükbe vésték.
Ez az előadás négy mesét olvaszt össze: egy nap leforgása alatt tanúi lehetünk a Szabács vára ellen folyó ostromnak, Tibrilitől – Mátyás udvari bolondjától – megtudjuk, hogy miből van legtöbb a világon, megismerkedhetünk a Huszárral, aki szerelemre szomjazik és végül, a gyerekek segítségével elbánunk a kegyetlen kolozsvári Bíróval is.

A csuka parancsára

Szerző: T. Tarakovszkij
Rendező: Balló Zoltán
Előadás felújító: Varga Ibolya
Báb- és díszlettervező: Wallner Günter
Díszlet- és a bábfelújító: Elena Ilaş, Florin Marin
Szereposztás: Balogh Dorottya, Csortán Márton, Domokos Szabolcs, Giriti Réka, György László
Kötő Áron, Pünkösti Laura, Urmánczi Jenő
Plakát: Săcară Florina

Ajánlott korosztály: 3+
Bemutató: 1988. Felújítás: 2017. január 28.

A csuka parancsára az egyik legismertebb orosz népmese, melynek főhőse a rettenthetetlen Jemeljuska rokona lehetne a mi magyar Erős Jánosunak, hiszen mindkettő a boldog tétlenségből, a kályhasut melegéből ugrik elő, ha eljön a megfelelő pillanat, hogy bebizonyítsa: nem e világból vétetett és nem ismer lehetetlent. Jemeljuska a Csukától felhatalmazott varázsszavakkal díszes bundába öltözteti édesanyját, megvendégeli az erdő állatait, tavaszt varázsol az orosz télben, megnevetteti a Sosemmosolygó cárkisasszonyt, aztán hazaviszi boldog aráját az erdei „díszes” kunyhóba. Mindezt könnyedén, tangóharmonikázva, mókázva teszi – kedvét sose szegi semmiféle akadály.

Előadásunk hagyományos paravános bábelőadás, iskolapéldája a klasszikusan értelmezett bábos mesejátéknak melyben a mese eszmei üzenete, az elbeszélés tisztasága és a karakterek precíz megformálása a tét. Az előadás felújításával fejet hajtunk annak alkotói: Balló Zoltán rendező, színész és Wallner Günter szobrász, díszlettervező munkája előtt, akik 1987-ben hozták létre az előadást ̶ vallja az előadás gondozója, Varga Ibolya rendező
A csuka parancsára pergő, színes, vidám bábelőadás, remek (orosz nép)zenei válogatással, melyet meleg szívvel ajánlunk minden korosztálynak.

 

Sziklahitű Szent László

Írta, tervezte és rendezte: Szentirmai László
Rendező munkatársa: Kocsis Tünde
Zeneszerző: Kötő Áron
Zenei közreműködés: Vincze Dalos Csilla
Hangdizájn: Venczel Péter
Előadják: Balogh Dorottya, Giriti Réka, László Réka, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Domokos Szabolcs, György László, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő.
Plakátterv: Banga Szilárd, Kalló Angéla

Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. szeptember 30.

A 2017-2018-as évad első bemutatójában a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. Az előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte. Koncepciója ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. A rendező meglátása szerint Szent Lászlót az egyetlen olyan király a magyar történelemből, aki úgy tudott rendet tenni az országban, hogy közben mindvégig becsületes maradt.
„Ennek a mostani fiatalságnak − akár legendával, akár történelemmel − mit bánom én! −, meg kell mondani, hogy létezik, létezett, és itt a példa: lehet így élni. A Kossuth utca 47-ben is szabad Szent Lászlónak lenni. Elég, ha csak becsületes vagyok! Ha nem akarok elszántani a másik birtokából 20 centit. Ha nem akarom feljelenteni, hogy elvegyék a pénzét. Rendkívüli módon gonoszok tudunk lenni, mi emberek… hétköznaponként is. Jó, hogy ha van egy ilyen király. Az, hogy szentté avatták, azért érdekes, mert a magyarság − amely nagyon jó időben csatlakozott abban a forgolódó, mozgolódó Európában a kereszténységhez −, tudott szent embereket adni, illetve jó emberekre hivatkozni, akiket szentté avattak. Manapság ez már nem menne ilyen könnyen…” – vallja a rendező, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért lehet Szent László személyisége fontos a felnövekvő nemzedékeknek, de akár a felnőtteknek is.

Én vagyok Pinokkió

Szerző: Carlo Collodi
Szövegadaptáció: Călin Mocanu
Rendező: Călin Mocanu
Rendezőasszisztens: Sarvadi Paul
Díszlet: Sandu Marian
Zene: Dan Bălan
Előadják: Balogh Dorottya Domokos Szabolcs, Giriti Réka, László Réka, Okos Attila Ákos, Patka Ildikó, Urmánczi Jenő
Plakát: Săcară Florina, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 4+

Bemutató: 2017. június 3.
A Călin Mocanu rendezésében látható előadás néhány pontban eltér az eredeti történettől. Az előadásban fontos szerepet betöltő Tündér, tulajdonképpen a rejtőzködő, a bajban mindig megjelenő anya megtestesítője. A szegény, öreg Gepettó helyett ebben a színpadi változatban egy világhírű alkotót láthatunk, akinek Pinokkió lesz a mesterműve, ő pedig – mint minden remekmű – életre kel, hogy majd saját életét élje. Gepettót Pinokkió egy idő után nyíltan is édesapának nevezi.
Az öntudatra ébredés csodálatos története ez, amikor a fiatal élet a biztonságos és szeretetteli környezetből kilép, határokat feszeget és közben egyre csak tanulja, hogy kicsoda ő és hol a helye a világban.
„Egy olyan országban, ahol a szülők önértékelése alacsony, és inkább irányítók, mintsem résztvevők a nevelésében, olyan gyermekeket látunk, akikre folyamatosan ügyelnünk kell, növelnünk kell az idő mennyiségét és a figyelmet, amit nekik szánunk, hallgatnunk kell őket, hogy tudjuk, hogyan dobog a szívük. Látván, hogy merre mennek a dolgok, az élet, mennyire szoros az idő, hogy állunk az iskolával, az oktatással és a kultúrával, szóval mindezeket látva − a meséből, amit én mondok, hiányzik az agresszivitás, mindössze sugallom azokat a konfliktusokat és veszélyeket, amelyekben a gyermek él.” − nyilatkozza az előadás rendezője.
Pinokkió megszületése, átváltozása maga a csoda, kalandjai pedig az érett és felelős személyiség kialakulásának szimbolikus útja.

Sárkány-művek

Váróterem Projekt – Kolozsvári Puck Bábszínház
Rendező: Imecs-Magdó Levente
Dramaturg és zeneszerző: Bertóti Johanna
Bábtervező: Kürti Andrea
Jelmeztervező: Kupás Anna
Szereposztás: Csepei Zsolt, László Réka, Pál Emőke, Sebők Maya, Udvari Tímea
Technikus: Sipos Júlia
Plakátterv: Rend Orsolya

Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. október 30.
Meseország királyának három lánya idegen helyen, egy sötét szobában ébred. Valaki alighanem sűrű álomszellőt bocsájtott rájuk, és – kapaszkodjatok meg! – elrabolta őket. Felfedezik, hogy Eleségfeleséggel együtt raboskodnak, aki bízik benne, hogy az ő Étel vitéze hamarosan kiszabadítja őt a fogságból. Bizonyára sejtitek, hogy az elrabló nem más, mint a sárkány. A lányok minden erejükkel, tudásukkal és ösztönös megérzésükkel azon vannak, hogy megtalálják a szabadulás kulcsát.
A számos bábtechnikát felvonultató bábelőadás alapját sziporkázó fantáziájú mesék képezik, amelyek a Hősök és hősnők nevű, III–VII. osztályos gyerekeknek meghirdetett pályázatra érkeztek be.

Az egér, aki nem ismerte a félelmet

Apropo Egyesület – Kolozsvári Puck Bábszínház

Szerző: Grimm testvérek
Színpadra alkalmazta: Demeter Ferencz
Rendező: Urmánczi Jenő
Díszlet és bábok, grafika: Tomos Tünde
Zene: Domokos Előd
Előadják: Balogh Dorottya, Domokos Szabolcs, László Réka, Takács Enikő (m.v.)
Plakát: Tomos Tünde, Kalló Angéla
Ajánlott korosztály: 5+
Bemutató: 2017. december 9.

Az egerek világában, akár csak az emberekében nagyon fontos szerepe van a bátorságnak, ugyanakkor legalább ennyire fontos szerepe van a félelemnek is, hiszen aki túl fejetlenül bátor, vagyis vakmerő, az könnyen bajba kerülhet. „Nem egér, aki nem fél” – mondják többször Mezei Cingár Elemérnek, az előadás főszereplőjének, aki azzal tűnik ki egértársai közül, hogy bár nem fél, vakmerősége eszességgel és leleményességgel társul. Jutalma nem lesz más, mint Cincinella királykisasszony, XIII. Albino Lajos lánya. Addig viszont kalandos és veszélyes az út, hiszen a Sötét Zúgon keresztül meg kell küzdenie Szőr Bőregérrel, meg kell nyernie Ősz Nyest Úr bizalmát és be kell csapnia Mucifert és Cucifert.
A másokért vállalt felelősség öntudatossá tesz és tudatosítja az egyéni határokat. Mezei Cingár Elemér akkor ismeri meg a félelmet, amikor az, akit szeret bajba kerül, bátorsága pedig példát mutat a Padlás népének.
„A kesztyűs bábos előadás nagy kihívás egy tapasztalattal rendelkező bábos számára is: sok szereplő, sok kellék, két kézzel bábozás és a nem konvencionális paravánmagasság bonyolítja a játékot” – vallja az előadás rendezője, de bízik a színészekben és abban, hogy örömmel fogadja majd a kolozsvári közönség az előadást.